Juhász László, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának és az Idősek Tanácsának elnöke augusztusban kezdeményezte, hogy a nyugdíjakat januárig visszamenőleg 3 százalékkal emeljék, valamint javasolta az ellátások éves növelésének átalakításáról szóló tárgyalások elindítását Orbán Viktor miniszterelnökkel. Az elnök szerint a lépésre a megugró árak és a magas infláció miatt van szükség.
Erre válaszolt Varga Mihály pénzügyminiszter, aki kiemelte:
a kormány rekordmértékben emelt nyugdíjat, mert a brüsszeli szankciók és a háború hatalmasra duzzasztotta a magyar inflációt. Amennyiben az évközi adatok alapján a becsültnél magasabb lesz az éves infláció értéke januárig visszamenőleg – a törvényben előírtak szerint –, novemberben lesz nyugdíjkorrekció.
Juhász László szerint a válaszból épp a lényeg hiányzott. Ugyanis a törvény előírja a novemberi korrekciót, a becsült adatok alapján, de a becslést nem ellenőrzi semmilyen másik szerv.
A másik baj, hogy az év végi emelés az évközi magas árakkal nem tud mit kezdeni.
Farkas András nyugdíjszakértő arra figyelmeztetett, hogy a novemberi nyugdíjemelés esetleg elmaradhat, bár szerinte ezt a lépést a kormány nem kockáztatná meg. Az év végi kiegészítés hiánya azért is problémás lenne, mert a májusi kiadások során nem nyújt segítséget. A kiegészítés akkor maradhat el, ha a KSH január-augusztusi adatai szerint az infláció nem haladja meg az év egészére várt 15 százalékot. Eközben a Magyar Nemzeti Bank 16,5–18,5 százalékos inflációt jósol, míg az elemzői becslések 18 százalék körül mozognak.
A kormány eközben azt hangoztatja, hogy a gazdaság nagyon pörög, az inflációt sikerül letörni, így októberben már egy számjegyű lehet az infláció – ami azt is jelenti, hogy nincs szükség a nyugdíjkorrekcióra, mert az éves számok jól muzsikálnak.
A szakértő szerint súlyos politikai következményei lennének ennek a döntésnek.
