Sokan megvásárlását követően szembesülnek azzal, hogy csak az ingatlan illetékfizetési kötelezettségükből keletkezett. Mindez igen kellemetlenül érintheti az éppen kiköltekezett háztartásokat, elvégre nem akármekkora összegről van szó – az illeték mértéke alapesetben megvásárolt ingatlan forgalmi értékének 4%-a. Ez a mostani ingatlanárak mellett minimum 1 millió forint feletti többletkiadást jelent a lakás árának túl, de az ország legdrágább részein a 3,5 millió forintot is meghaladhatja az illeték értéke.
Az átlagos négyzetméteráraknál nagyobb mértékben nőttek az ország egyes régióinak átlagos hitelösszegei, ugyanakkor mindenhol jelentősen megugrott a hitelfedezeti mutató is .A hitelösszegek növekedése nem azzal magyarázható, hogy az alacsonyabb kamatok mellett már nagyobb ingatlanok megvásárlásába is bele mernek fogni az adósok, hanem inkább azzal, hogy a kedvezőbb kamatkörnyezetnek miatt már olyanok is belevágnak a lakásvásárlásba, akik korábban inkább halogatták ezt a lépést mert feltehetőleg kisebb önerővel rendelkeznek.
Márpedig minél kisebb önerővel rendelkezik valaki, annál érzékenyebben érintheti, hogy rögtön az ingatlanvásárlást követően még egy további, nem elhanyagolható mértékű kiadása keletkezik – nevezetesen az ingatlan forgalmi értékének 4%-át kitevő vagyonszerzési illeték. Nézzük, mekkora összegről is beszélünk a gyakorlatban – írta meg a Pénzcentrum.
2024 harmadik egyedévében így néztek ki az átlagos ingatlanárak az ország egyes területein:
Kelet-Magyarország:
panel 30 322 000 forint,
használt téglalakás 30 737 000 forint.
Nyugat-Magyarország:
panel 27 849 000 forint,
használt téglalakás 37 019 000 forint.
Budapesten belül Buda:
panel 52 012 000 forint,
használt téglalakás 90 098 000 forint.
Budapesten belül Pest:
panel 41 183 000 forint,
használt téglalakás 50 845 000 forint.
A fenti árakat alapul véve azt mondhatjuk, hogy bárhol is vegyünk Magyarországon lakást, a vagyonszerzési illeték mértéke mindenhol meghaladja az 1 millió forintot. A legolcsóbban azok ússzák meg, akik Nyugat-Magyarországon vásárolnak panellakást, ám az illeték még az ő esetükben is meghaladja az 1,1 millió forintot. Budapesten pedig jó eséllyel még a 2 millió forintot is átlépi az illeték összege (Budán pedig simán 3 millió fölé kúszhat – szerk.)
Mi van akkor, ha nem telik rá?
Látható tehát, hogy egyáltalán nem kicsi összegekről van szó, főleg akkor, ha feltételezzük, hogy a lakásvásárlóknak már az ingatlan megvásárlásához is hitelre volt szükségük. Könnyen adódhat tehát olyan helyzet – főleg, ha valaki nem is számolt az illetékkel -, hogy a jelzáloghitel felvétele után máris egy újabb hitelt kénytelenek felvenni az adósok annak érdekében, hogy rendezni tudják az illetékfizetési kötelezettségüket.