Járványok, háborúk, menekültáradat, még súlyosabb klímaválság? Mi vár ránk 2030-ra, mire gondolt Orbán Viktor, amikor nagy átrendeződést jósolt a világban az elmúlt hétvégén?
Egy biztos: talányosan és szűkszavúan fogalmazott sötét jóslatot 2030-ra a miniszterelnök.
– 2030 környékén mindenfajta nagy átrendeződések lesznek a világban, amiről most már nincs időm beszélni, de Amerikától az Európai Unióig sok minden történik majd – mondta a kormányfő a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitóján.
Szavai szerint a mostani pandémiánál is „sokkal nagyobb stresszteszt” vár ránk, és a legfontosabb, hogy a gazdaságunk rendben legyen, mert akkor „lesz védelmi képességünk, lesznek komoly egyetemeink, lesz technológiai előnyünk a térségben”.
Lapunk információi szerint a kormányfő egy háborús konfliktus okozta gazdasági válságra utalhatott kijelentésével. Szerettük volna ezt konkretizálni, de kormányzati körökből nem reagáltak értesüléseinkre. Látva manapság az orosz–ukrán helyzetet, logikusnak tűnhet, hogy egy Oroszországgal kapcsolatos katonai konfliktus vagy invázió jöhet szóba?
– Könnyen érhet el bennünket valamiféle válság, annyira függünk az orosz térségtől, hiszen elzárhatják a gázcsapot is, ha a két ország között kirobban a háború. De már most óriási átrendeződések folynak a világban, amelyek nem csak katonaiak. Egekben az energiaárak: a legtöbb ország zöldenergiára vált, mert így kevésbé érzik meg a krízist. Mi szinte mindent Kínából importálunk, függünk a tajvaniak és koreaiak alkatrészeitől, a hazai termelés helyett. Pedig ezeket kellene erősítenünk – véleményezte a helyzetet Pogátsa Zoltán közgazdász.
Maga a kormányfő is gazdasági megerősítésre utalt, de arról nem ejtett szót, ami egy esetleges háborús konfliktus vagy újabb járványok esetén még súlyosabb helyzet elé állíthatja Európát. A Gallup amerikai elemzőcég szerint több száz millió ember tervez elvándorolni a lakóhelyéről – Szíriából, Indiából, Afrikából is – a klímahelyzet miatt, a megélhetés, gyakorlatilag a túlélés érdekében. Az úti cél pedig nagy valószínűséggel Európa lesz.
Ezek alapján nem véletlenül beszélhetett Orbán Viktor „védelmi képességről”, korábban pedig meg is osztotta ezzel kapcsolatos terveit. Három éve beszélt először arról, hogy a Fidesz–KDNP 2030-ig biztosan tervez, addigra új honvédséget épít fel, „mert az az ország, amely nem tudja garantálni a maga védelmét, az történelmi hibát követ el, és felelőtlen”.
Orbán Viktor akkor már 66 éves lesz, és az esetleges válsághelyzetek levezénylése motiválhatja majd, hogy a 2026-os választáson is miniszterelnök-jelöltként elinduljon. Korábban azt mondta: „2030-ig tervezek”.
Léggömbről bombázó oroszok
Az Osztrák-Magyar Monarchiával háborúzó oroszokról vizionált A jövő század regénye című művében Jókai Mór még 1872-ben. A cselekmény 1952-ben indul és 2000-ben zárul, az első részben Jókai nem másról ír, mint anarchista orosz hadseregről, amely körülzárja és léggömbökről bombázza a Krakkóban állomásozó osztrák-magyar sereget. A nagyhatalmakat a repülőgép megjelenése készteti békére, közben elterelik a Duna mellékfolyóit is a műben. De nem csak Jókai, hanem a franciák is foglalkoztak a távoli jövővel: egy francia grafikus, bizonyos Jean-Marc Côté 2000-re datálta az elektromos takarítóeszközök megjelenését, amelyek helyettünk felmosnak, tisztítanak – ez be is jött. Rajzolt ládányi méretű borbélygépekről, aminél csak a méreteket számolta el. Látott maga előtt repülő postásokat is, ami – érdekes módon – mára szintén megvalósult, hiszen drónokkal is küldünk már csomagot, igaz, postásnak nem kell ülnie rajta.