Gulyás Gergely elmondta, mikor érheti el az 1 milliót a tanárok fizetése

Csütörtökön ismét Kormányinfót tart Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő. 

Gulyás Gergely azzal kezdte, hogy a tegnapi kormányülésen az oktatással foglalkozott kiemelten. A tanárok béremelése is téma volt, a pedagógus átlagbérek 820 ezer forintra emelkednek jövőre – jelentette be a miniszter. A jövő szempontjából nincs fontosabb az oktatásnál, fogalmazott, ezért a tanévkezdés alkalmával is szeretnék megköszönni a pedagógusok munkáját. 

Nagyon optimista becslés szerint 2027-re bruttó 1 millióra emelkedik a pedagógusok bére – tette hozzá.

Vitályos Eszter bejelentette, hogy a tanévkezdés miatt hamarabb érkeznek a szeptemberben esedékes családtámogatások, már holnap elkezdik utalni az összegeket a családoknak. A tankönyvek továbbra is ingyenesek, hangsúlyozta. 200 milliárd forint összegben 500 ezer notebookot osztott eddig szét a kormány, mondta, és kijelentette: évtizedek óta nem volt olyan iskolafejlesztés, mint a jelenlegi kormány alatt. 

A kormány az energiabiztonság témájáról is tárgyalt. Hangsúlyozta: Brüsszeltől sem Magyarország, sem Szlovákia nem kapott védelmet Ukrajnával szemben. Ennek ellenére a MOL a kormány támogatásával tárgyalásokba kezdett. Van olyan jogi megoldás, amivel biztosítható a olajtranzit az érintett szakaszon, de költségesebb lesz – jelentette ki, így garantálható az energiabiztonság. 

Hirdetés

A kormány a tegnapi ülésén foglalkozott a migrációs helyzettel is, elsősorban azzal az ítélettel, amelyet az Európai Bíróság hozott – jelentette ki Gulyás Gergely a Kormányinfón. A miniszter szerint Brüsszel mindenáron azt akarja kikényszeríteni, hogy beengedjük a migránsokat.

„A külső schengeni határok védelme olyan közös ügy, ami nem csupán Magyarország biztonságát szolgálja, hanem Európa egészének fontos. Ehhez képest továbbra is azt látjuk, hogy szemben más országokkal, Magyarország nem kap forrásokat, Magyarország nem jut hozzá azokhoz az európai uniós forrásokhoz, amelyek Brüsszel más országok számára a határvédelem céljából biztosít” – fogalmazott a miniszter.

Hozzátette: A magyar kormány felkérte az igazságügyminisztert, hogy vizsgálja meg, hogy hogyan tudják perben a költségek egy részét az Európai Bizottsággal szemben érvényesíteni.

„A belügyminiszter és az igazságügyminiszter azt is megvizsgálja, hogy ha Brüsszel továbbra is egy olyan szabályozást akar kikényszeríteni Magyarországtól, amely nem teszi lehetővé a migránsok feltartóztatását a határon, akkor minden migránsnak fel fogjuk azt ajánlani a magyar határon, hogy az európai eljárásrend betartását követően önkéntesen és ingyenesen Brüsszelbe szállítjuk őket” – jelentette be Gulyás.

Hangsúlyozta: ha Brüsszel migránsokat akar, akkor megkaphatja, de a cél az, hogy ne a tagállamokba jöjjenek a migránsok, hanem a magyar kormány kész egyirányú jegyet biztosítani mindenkinek, aki a magyar határra érkezik, abban az esetben, ha az Európai Unió, az Európai Bizottság és az Európai Bíróság lehetetlenné teszi azt, hogy a külső határon megállítsa a migrációt.

Hirdetés

„Magyarország nem kíván a végtelenségig napi bírságot fizetni, hanem lehetővé fogjuk tenni, hogy akik szeretnének, azok lépjenek be, és ott felajánljuk nekik az egyirányú jegyet Brüsszelbe, ahol aztán az Európai Bizottsággal nyugodtan tárgyalhatnak a saját ellátásukról” – fogalmazott.

Az ATV arról kérdezte a minisztert, hogy miként kívánja a kormány kezelni a Nagy Márton gazdasági miniszter által is említett cash flow problémákat.

Gulyás Gergely elmondta, hogy jelenleg nincsenek problémák az állami fizetőképességgel, és az állam képes hosszú távon biztosítani a kifizetéseket. Ugyanakkor elismerte, hogy a magyar gazdaság növekedése elmarad a várakozásoktól, amit részben az európai gazdasági környezet, különösen Németország gyenge gazdasági teljesítménye okoz. Németország, mint Magyarország legnagyobb gazdasági partnere, stagnáló gazdasági növekedést produkált az első félévben, ami visszafogja a magyar ipari termelést, különösen a gép- és járműipart. Ennek ellenére Gulyás hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság továbbra is az EU legjobban teljesítő országai közé tartozik, és bár a növekedés lassabb lesz, a 2%-os bővülés is a gazdaság erejét mutatja. A jövő évre vonatkozóan pedig 3,5-4%-os növekedést tart reálisnak.

Az ATV arról is kérdezte, hogy van-e a kormánynak B-terve arra az esetre, ha nem Donald Trump nyeri meg az amerikai elnökválasztást, tekintve, hogy a költségvetést korábban az amerikai elnökválasztáshoz kötötték.

Gulyás kifejtette, hogy a jelenlegi helyzet, amelyet B-tervként említett, a háborúval való együttélést jelenti, amelyet az amerikai demokrata adminisztráció döntései hosszabbítottak meg. Szerinte Trump ígérete, hogy véget vetne az orosz-ukrán háborúnak, kulcsfontosságú, mivel az amerikai elnöknek megvan a hatalma ehhez. Ha a háború véget érne, az nemcsak a magyar, hanem az európai és a világgazdaságnak is jót tenne. A kormány tehát reméli, hogy egy olyan amerikai adminisztráció kerül hatalomra, amely barátságosabb Magyarországgal szemben, de a jelenlegi helyzethez is igazodik a költségvetési tervezés.

Kérdésként felmerült az is, hogy a kormány egy júniusi rendelete megszüntette az állami támogatást azoknak az ukrajnai menekülteknek, akik nem konkrét háborús zónából érkeztek, és emiatt sokan közülük az utcára kerültek, köztük kárpátaljai magyarok.

Gulyás kifejtette, hogy a támogatások megszüntetése mögött az a szándék állt, hogy az állam csak azoknak a menekülteknek nyújtson segítséget, akik ténylegesen háborús övezetből érkeztek. Kiemelte, hogy a Magyarországra érkező ukrán magyarok többsége már állampolgárságot szerzett, így nem szorul menekültstátuszra. Elmondta, hogy körülbelül négyezer ember élt az állam pénzén úgy, hogy közben nem vállaltak munkát, holott Gulyás szerint Magyarországon mindenkinek van lehetősége munkát találni. Hozzátette, hogy a Kocs településen kialakult nehéz helyzet megoldására a kormány együttműködik a Máltai Szeretetszolgálattal, amely gondoskodik az érintettekről.

Az ATV arról is érdeklődött, hogy Gulyás személyesen mit gondol a Gellért-hegyre tervezett kereszt felállításáról.

Gulyás támogatja a kereszt felállítását a Citadellánál, és általánosságban is keresztpárti. Kiemelte, hogy a Citadella teljes megújítása során egy új közpark és egy szabadságmúzeum is létrejön, amelynek részeként a kereszt felállítása helyénvalónak tűnik.

Az operatív törzs működéséről és az augusztus 20-i tűzijáték kommunikációjáról a miniszter elmondta: nagyon jónak értékelte az operatív törzs munkáját, különösen a tűzijáték körüli döntéshozatalt. Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb szempont az emberek életének és egészségének védelme volt, ezért helyes döntésnek tartja, hogy a tűzijátékot egy órával elhalasztották a biztonsági kockázatok kizárása érdekében. Szerinte az operatív törzs sikeresen összeegyeztette a biztonsági szempontokat az emberek elvárásaival, és ezért köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek a döntéshozatalban.

Az ATV két egészségügyi témát is felvetett: az orvosregiszter létrehozásának javaslatát és a kórházak adósságának rendezését.

Gulyás elmondta, hogy nem tud arról, hogy a kormány elzárkózott volna az orvosregiszter létrehozásának ötletétől, sőt, személy szerint szimpatikusnak találja a javaslatot, amely szerinte átláthatóságot biztosítana az egészségügyi intézményekben dolgozó orvosok számáról és képesítéseiről. Hozzátette, hogy a javaslatot érdemes lenne megvitatni az egészségügyi kormányzattal.

A kórházak adósságával kapcsolatban Gulyás elmondta, hogy júniusban az összes adósságot kifizették, és a Belügyminisztérium valamint a Pénzügyminisztérium megállapodott abban, hogy 12,5 milliárd forintos többletfinanszírozást biztosítanak havonta az egészségügyi rendszernek. Ennek eredményeként az idei évben várhatóan nem alakul ki jelentős kórházi adósság, bár néhány milliárdos tartozás előfordulhat.