Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy Magyarországot nem fenyegetik közvetlenül a hurrikánok vagy a szupertájfunok. A felmelegedő klíma hatásai elől azonban mi sem menekülhetünk el, itt is lesznek hatalmas viharok. Ma már pontosan tudjuk, hogy a földgolyónak egyetlen hatalmas időjárási rendszere van, amelynek változásai mindenkit érintenek.
A trópusi viharok erejük nagy részét a tengerfelszín hőmérsékletéből nyerik. Ahogy a vihar egyre több hőt vesz fel a felszíni vizekből, az mindinkább táplálja az intenzitását. A hő az a motor, amely a hurrikán hihetetlen erejét adja, és egyre nagyobb és nagyobb, józan ésszel szinte felfoghatatlan szélsebességeket generál. Az ilyen viharok nyomában csak a pusztítás romhalmai maradnak.
Az elmúlt nyolc év volt a nyolc legmelegebb év azóta, hogy a levegő hőmérsékletet mérjük és nyilvántartjuk. Visszatekintve az elmúlt legalább 125 ezer évre, ezek voltak a legmelegebb esztendők, és sokkal gyorsabban emelkedik a hőmérséklet, mint ahogyan az a természetes folyamatokból a korábbi éghajlati változások során következett – írja Michael Nabert klímaaktivista a Mediumon megjelent cikkében.
Az El Niño rettenetes következménye
Az El Niño közelgő visszatérése még magasabbra fogja emelni a hőmérsékletet. A felmelegedés 90 százaléka az óceánokba kerül, így a tengerfelszín hőmérséklete is rekordokat döntöget, készen áll a megahurrikánok turbófeltöltésére. Az El Niño kezdetét követően erősebb szélnyírás alakul ki a Karib-tenger és az Atlanti-óceán északi része felett. Ez gátolhatja a hurrikánok kialakulását, ezért nem feltétlenül számíthatunk nagyobb számú hurrikánra, de nem fogja megakadályozni, hogy a meleg felszíni vizek fokozzák a kialakuló trópusi viharok intenzitását. Nagy viharok kialakulására számíthatunk a Csendes-óceánon is.
A hő hajtja a hurrikánok egyre gyorsabb forgását, de az általa szállított összes víz adja a becsapódás tömegét, a sebesség és a tömeg pedig együttesen a rombolás erejét. A melegebb légkörben több víz van. Ha a levegőt egy Celsius-fokkal felmelegítjük, akkor 7 százalékkal több nedvességet tud szállítani. Már a bolygó teljes légkörének 1,2 Celsius-fokos felmelegedése is több mint ezer köbkilométernyi plusznedvességet juttat a levegőbe. A hurrikánok ezért mostantól egymillió víztonnányi extra erővel érkezhetnek. Így a Harvey hurrikán 2017-ben közel 154 centiméternyi esőt zúdított Texas egyes részeire. Az árvízi rekordok újra és újra megdőlnek, olyan gyakran, hogy Dél-Karolinában kevesebb mint hat év alatt hat „ezerévente egyszer” előforduló esőzés volt.
A Harvey elképesztő özönvízét az is lehetővé tette, hogy napokig megrekedt a helyén, így útjának egy részét sokkal hosszabb ideig tartó csapásnak és ázásnak tette ki. A 2019-es Dorian hurrikán a tombolás csúcspontján lassú, 8 km/h-s sebességgel kúszott át a Bahamák felett. Hasonlóan ahhoz, ahogyan a 2021-es hőkupola Brit Columbia felett egy helyen megállva vált halálosabbá. Sem a Dorian, sem a Harvey nem volt az év legerősebb vihara, de a teljes ereje nem jelzi előre a gazdasági veszteségeket vagy az emberéletekben esett kárt, ahogy azt sem, hogy lelassulva helyszínt különösen tönkretesz.
A tengerszint emelkedése felnagyítja a viharhullámot, amely gyakran a hurrikánok leghalálosabb és legpusztítóbb aspektusa. A tengerszint folyamatosan emelkedni fog. Ez megemeli a hullámok és a viharhullámok alapvonalát, fokozatosan magasabbra tolva azokat, hogy messzebbre jussanak a szárazföld belsejében.
Régebben a hurrikánok csak egy „szezonban” jelentek meg. A legtöbb még mindig nagyjából ebben a június-júliusi időszakban jelenik meg, de az első olyan nagy vihar, amely elég nagy ahhoz, hogy nevet érdemeljen, már januárban is bekövetkezhet. Ahogy a felmelegedés tovább fokozódik, egyre többször fordul elő egyszerre több vihar is. A feltételek megérettek néhány igazán látványos, a mércét meghaladó hurrikán kialakulásához. Minden összetevő rendelkezésre áll ehhez, azaz csak idő kérdése, hogy lecsapjon.
Gyorsabb, mint a Forma–1
A hurrikánokat jelenleg a Saffir-Simpson hurrikán szélskála alapján mérik. Az egyes kategória 119 km/h szélsebességnél kezdődik és 153 km/h sebességig terjed. A kettes kategória csúcsértéke 177 km/h, a hármas kategória 207 km/h, a négyes kategória pedig 251 km/h. Aztán a hatalmas ötös kategóriát jelenleg úgy határozzák meg, hogy „minden, ami 251 km/h felett van”. Nincs hivatalos hatos kategória. A Patricia hurrikán azonban elérte a 345 km/h-s szélsebességet, ami 94 km/h-val meghaladja a 4-es kategória határértékét, így egyértelműen olyan területre léptünk, ahol szükségessé válik egy olyan eszköz frissítése, amelyet akkor alakítottak ki, mikor még elképzelhetetlen voltak a mai gigászi trópusi viharok. A hivatalos hatos kategória már régóta esedékes. Ha az egytől ötig terjedő kategóriákhoz hasonlóan haladunk, akkor a szélsebesség 290-338 km/h között mozoghat. Lassan azonban azt is megtudhatjuk, hogy milyen lehet a hetes kategória. A politikai nyomás, hogy továbbra is minimalizálják az időjárástól való félelmet, a skála frissítésére irányuló erőfeszítések ellen fog hatni – vélekdik Nabert.
A cikk lentébb tovább folytatódik!
A Csendes-óceán északnyugati részén ugyanazt a trópusi vihart, amit az Atlanti-óceánon hurrikánnak neveznek, szupertájfunnak hívják. Itt a skála egytől nyolcig terjed. A Haiyan szupertájfun áttörte a skála csúcsát, 2012-ben az 1-8-as skálán 8,1-es értéket mutatott. Ez volt a legnagyobb, legrosszabb, legintenzívebb trópusi vihar, amelyet az emberiség valaha is mért, erősebb volt, mint a Katrina hurrikán és a Sandy hurrikán együttvéve.
Egészen addig, amíg Vongfong meg nem jelent, és el nem vette tőle a bajnoki címet a következő évben. Egészen addig, amíg a 2015-ös Patricia hurrikán nem lett az új rekordtartó. Ami egészen addig tartott, amíg az Irma, a megdöbbentő 644 km-es átmérőjű hurrikán meg nem előzte. De aztán jött a 2020-as Goni szupertájfun, amely jelenleg is tartja a rekordot.
Gonit három év hűvös La Niña követte, ami rövid ideig kegyelmet adott nekünk, de most ez a jelenség véget ér. Tehát 2023-ban, vagy legkésőbb 2024-ben nagy valószínűséggel ismét megdől a rekord. Talán jóval. Egynél több ilyen vihar jelenleg elkerülhetetlennek látszik. Ma már szerencsések a műholdas technológia előre figyelmeztet egy hatalmas vihar közeledtére, de sok embernek – akit a közelgő katasztrófa fenyeget – nincs meg a lehetősége, hogy elmeneküljön.
Furcsa jelenség, hogy a női nevet kapó hurrikánok általában halálosabbak, mert a figyelmeztetésekben, ha ugyanazokat a szavakat használják is, bizonyos emberek egyszerűen pszichológiailag nincsenek felkészülve arra, hogy egy női nevet viselő katasztrófát komoly fenyegetésként kezeljenek, így azt a rossz döntést hoznak és alábecsülik a kockázatokat. Ezért, ha valaki felfogja, hogy az ötös kategóriájú Cindy hurrikán ugyanazt jelenti, mint az ötös kategóriájú Bret hurrikán, máris sikerült javítania az esélyein – állítja Nabert, és egyáltalán nem viccel. A klímaaktivista emellett a politikusoktól elvárná, hogy ne a hatalmi pecsenyéjüket sütögessék az egyre forróbb hurrikánhelyzetben, hanem vegyék figyelembe azoknak az embereknek az érdekeit, akik kiszolgáltatottak a természeti katasztrófáknak. De ez már egy másik történet.