ITT A NAGYON pofon a 64 év felettieknek! Erre senki nem gondolt volna még álmában sem…ÉS valósággá vált!
Az öregségi nyugdíj összegének kiszámítása példákkal
A nyugdíjak összegének kiszámítása
A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában az egyes rendelkezések – nyugdíjjárulék-alap felső határa, adólevonás, degresszió, stb. – alkalmazását.
A cikk lentébb tovább folytatódik!
A nyugdíjak összegének kiszámítása a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) és az annak végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: TnyR.) foglaltaknak megfelelően történt.
A jogszabály szövegét követve három példán keresztül mutatjuk be az öregségi nyugdíj összegének kiszámításával kapcsolatos eljárást. A nyugdíj megállapításának kezdő időpontja mindhárom esetben 2019. július 3.
Az első példában az öregségi nyugdíjat igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló havi átlagkeresete megállapításához a jogszabályban előírt időtartamra rendelkezik keresettel [Tny. 22. § (4) bekezdése].
A cikk lentébb tovább folytatódik!
A második esetben az igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló átlagkeresetet meghatározó időszak fele részére nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, ezáltal a havi átlagkeresete meghatározásához hiányzó időre eső napokra a keresetet az 1988. évet megelőző időszak kereseteiből kell pótolni [Tny. 22. § (5) bekezdés első mondata].
A harmadik példában az öregségi nyugdíjat igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet meghatározó időszak fele részében szintén nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, az 1988. évet megelőzően pedig kereseti adatai nem lelhetők fel, ezért a hiányzó időszakra a minimálbérrel való pótlás szabálya került alkalmazásra [Tny. 22. § (5) bekezdés második mondata].
1. számú példa
A 42 év szolgálati idővel rendelkező, öregségi teljes nyugdíjat igénylő személy 2019. július 3-tól szeretné az ellátást igénybe venni. A nyugdíj megállapításának napján, 2019. július 3-tól rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjra jogosító feltételekkel, vagyis a reá irányadó öregségi korhatárt betöltötte és az életkorához előírt szolgálati időt – a minimum 20 évet – megszerezte [Tny. 18. § (2) bekezdése].
A nyugellátás alapját az 1988. január 1-jétől 2019. július 2-ig terjedő időtartam nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetei, jövedelmei képezik. Az ezen időszak alatt elért keresetei és táppénzes napjai az alábbiak szerint alakultak.
Béridőszak Jövedelem, kereset
(Ft) Jutalom (Ft) Év végi részesedés
(Ft) Kieső idő (táppénz)
1988.01.01-12.31. 93 000 – 7 000 –
1989.01.01-12.31. 120 000 12 000 6 000 –
1990.01.01-12.31. 136 000 11 000 – –
1991.01.01-12.31. 90 000 – – 03.02-09.10.
1992.01.01-12.31. 550 000 30 000 – –
1993.01.01-12.31. 915 000 – – –
1994.01.01-12.31. 912 000 – – –
1995.01.01-12.31. 980 000 – – 03.05-04.05.
1996.01.01-12.31. 895 000 – – –
1997.01.01-12.31. 700 000 – – 04.11-07.03.
1998.01.01-12.31. 1 274 000 – – 09.08-09.30.
1999.01.01-12.31. 900 000 – – 06.01-12.31.
2000.01.01-12 31. 1 035 000 – – –
2001.01.01-12 31. 1 995 494 180 000 – –
2002.01.01-12 31. 2 175 497 – – –
2003.01.01-12 31. 2 555 000 – – –
2004.01.01-12 31. 3 307 000 – – –
2005.01.01-12 31. 3 650 000 – – 12.14-12.14.
2006.01.01-12 31. 3 395 000 – – 03.06-04.12.
2007.01.01-12 31. 3 850 000 – – –
2008.01.01-12 31. 3 970 000 – – –
2009.01.01-12 31. 3 700 000 – – 09.01-09.30.
2010.01.01-12.31. 3 865 000 – – –
2011.01.01-12.31. 3 950 000 – – –
2012.01.01-12.31. 4 050 000
–
2013.01.01-12.31. 4 210 000 – – 01.07-01.16.
2014.01.01-12.31. 4 210 000 350.000 – –
2015.01.01-12.31. 4 500 000 – – –
2016.01.01-12.31. 4 500 000 – – –
2017.01.01-12.31. 4 800 000 – – –
2018.01.01-12.31. 4 850 000 – – –
2019.01.01-07.02. 3 300 000 700 000 – –
Az 1995. és az 1999. években elért keresetek meghaladták az 1992. március 1-jétől évenként meghatározott egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határt, ezért a fent jelzett évek kereseteit az alábbiak szerint kell „korlátozni”.
évben a bérezett napjainak száma (365-32) 333. A napi nyugdíjjárulék-fizetési felső határ 2.500 forint, amely 333 napra vonatkoztatva (2.500×333) 832.500 forint. A kifizetett 980.000 forint helyett tehát 832.500 forint az 1995. évi ellátási alap.
évben a bérezett napjainak száma (365-214) 151. Az 1999. évi járulékfizetési felső határ napi 5.080 forint, amely 151 napra számítva 767.080 forint. Tehát a 900.000 forint jövedelemmel szemben a nyugdíj kiszámításánál 767.080 forint vehető csak figyelembe.
Az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határokat 1992. március 1-jétől 2012. december 31-éig az 1. számú melléklet tartalmazza. (2013. január 1-jétől a nyugdíjjárulék-fizetési felső határ megszűnt.)
A nyugdíj alapját képező átlagkereset kiszámításához szükséges kereseteket naptári évenként kell meghatározni.
A nyugdíj kiszámítását az előző táblázatban bemutatott éves bruttó jövedelmek alapján kell elvégezni. (Ennek a járulékfizetési felső határral a leírtak szerint korrigált összege jelentette az egyes években fizetendő nyugdíjjárulék alapját.)
A nyugdíjkiszámítás során azonban az éves nettó jövedelmek átlagát kell meghatározni. Ezek kalkulációja során – kedvezően eltérve az általános szabályoktól – a levonandó személyi jövedelemadót nem az éves bruttó jövedelem, hanem ennek egyéni járulékkal csökkentett összege alapján kell kiszámítani. Ennek során a következők szerint kell eljárni.
Az 1988. január 1-jétől elért kereseteket, jövedelmeket naptári évenként csökkenteni kell a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint 2010. január 1-jétől egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék összegével [Tny. 22. § (6) bekezdés a) pont].
A levonandó járulékok százalékos kulcsait a 2. számú melléklet tartalmazza.
A járulékok levonását követően az igénylő korrigált keresetei a következők szerint alakulnak.
Béridőszak Egyéni járulékkal csökkentett jövedelem, kereset
(Ft) Egyéni járulékkal csökkentett jutalom (Ft) Egyéni járulékkal csökkentett év végi részesedés
(Ft) Kieső idő (táppénz)
1988.01.01-12.31. 83 700 – 6 300 –
1989.01.01-12.31. 108 000 10 800 5 400 –
1990.01.01-12.31. 122 400 9 900 – –
1991.01.01-12.31. 80 820 – – 03.02-09.10.
1992.01.01-12.31. 489 500 26 700 – –
1993.01.01-12.31. 805 200 – – –
1994.01.01-12.31. 807 120 – – –
1995.01.01-12.31. 736 763 – – 03.05-04.05.
1996.01.01-12.31. 792 075 – – –
1997.01.01-12.31. 619 500 – – 04.11-07.03.
1998.01.01-12.31. 1 127 490 – – 09.08-09.30.
1999.01.01-12.31. 671 195 – – 06.01-12.31.
2000.01.01-12 31. 905 625 – – –
2001.01.01-12 31. 1 746 058 157 500 – –
2002.01.01-12 31. 1 903 560 – – –
2003.01.01-12 31. 2 235 625 – – –
2004.01.01-12 31. 2 860 555 – – –
2005.01.01-12 31. 3 157 250 – – 12.14-12.14.
2006.01.01-12 31. 2 912 910 – – 03.06-04.12.
2007.01.01-12 31. 3 195 500 – – –
2008.01.01-12 31. 3 295 100 – – –
2009.01.01-12 31. 3 071 000 – – 09.01-09.30.
2010.01.01-12 31. 3 207 950 – – –
2011.01.01-12 31. 3 258 750 – – –
2012.01.01-12.31. 3 300 750
–
2013.01.01-12.31. 3 431 150 – – 01.07-01.16.
2014.01.01-12.31. 3 431 150 285 250 – –
2015.01.01-12.31. 3 667 500 – – –
2016.01.01-12.31. 3 667 500 – – –
2017.01.01-12.31. 3 912 000 – – –
2018.01.12-04.31. 3 952 750 – – –
2019.01.01-07.02. 2 689 500 570 500 – –
A „járuléktalanítást” követően évenként, az adott évre vonatkozó adótábla segítségével ki kell számítani a figyelembe vehető keresetekre képzett személyi jövedelemadót és ezzel az összeggel a figyelembe vehető kereseteket csökkenteni kell [Tny. 22. § (6) bekezdés b) pont].
A 2010. január 1-je és 2012. december 31-e között elért keresetek, jövedelmek esetén az adóalapot növelni kell az adóalap-kiegészítés összegével, tehát a személyi jövedelemadó képzett összegének megállapításához az előzőekben járuléktalanított jövedelmet a társadalombiztosítási járulék mértékével emelve kell figyelembe venni (ún. szuperbruttósítás).
A 2012. évben az adóalap-növelő összeget csak a jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része után kell megállapítani, 27 %-os mértékkel. [A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29. § (3) bekezdés].
Az egyes évekre vonatkozó adótáblák a 3. számú mellékletben találhatóak.
A képzett adó kiszámításánál naptári évenként érvényesíteni kell a TnyR. 15 §-ában meghatározott adóalap- illetve adókedvezményeket is. Ezeket a 4. számú melléklet tartalmazza.
Az adókiszámítást követően a „valorizáció”-t is végre kell hajtani, vagyis a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet – az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve – a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani [Tny. 22. § (9) bekezdése].
Ez azt jelenti, hogy a havi átlagkereset megállapításánál figyelembe vehető 1988-2017. évek kereseteit 2019-ben a 2018. év kereseti szintjéhez kell igazítani. Ez valorizációs szorzószámok segítségével történik, amelyek a 5. számú mellékletben találhatóak.
Az adókiszámítás és a valorizáció menete
1988. év
Az 1988. évben kifizetett kereset járulékkal csökkentett összege 83.700 Ft
ebből levonva az éves adóalap kedvezmény – 12.000 Ft
összesen: 71.700 Ft
az 1988. évi figyelembe vett jövedelem adósávjának alsó határa – 70.000 Ft
az adott sávban adózó összeg 1.700 Ft
az adósáv szerinti adó mértéke 25% (1.700×0,25) 425 Ft
az adósáv alsó határának (70.000 Ft) adója +4.400 Ft
éves képzett adó összege (425+4.400) 4.825 Ft
az 1988. évben kifizetett munkabér – éves adó (83.700-4.825) 78.875 Ft
az év végi részesedés 1988. évben még adómentes volt + 6.300 Ft
az 1988. évi adóval csökkentett összes jövedelem 85.175 Ft
valorizációs szorzószám: 31,251
ennek alapján,
1988. évben ellátási alapként figyelembe vehető (85.175 x 31,251) 2.661.804 Ft
1989. év
Az 1989. évi munkabér, jutalom és év végi részesedés járulékkal csökkentett összege 124.200 Ft
ebből levonva az éves adóalap kedvezmény – 12.000 Ft
összesen: 112.200 Ft
az 1989. évi figyelembe vett jövedelem adósávjának alsó határa – 100.000 Ft
az adott sávban adózó összeg 12.200 Ft
az adósáv szerinti adó mértéke 29% (12.200×0,29) 3.538 Ft
az adósáv alsó határának (100.000 Ft) adója + 9.450 Ft
éves képzett adó összege (3.538+9.450) 12.988 Ft
az 1989. évi adóval csökkentett összes jövedelem (124.200-12.988) 111.212 Ft
valorizációs szorzószám: 26,733
ennek alapján,
1989. évben ellátási alapként figyelembe vehető:_ 2.973.030 Ft
1990. év
Az 1990. évben kifizetett munkabér és jutalom járulékkal csökkentett összege 132.300 Ft
ebből levonva az éves adóalap kedvezmény – 12.000 Ft
összesen: 120.300 Ft
az 1990. évi figyelembe vett jövedelem adósávjának alsó határa – 90.000 Ft
az adott sávban adózó összeg 30.300 Ft
az adósáv szerinti adó mértéke 30% (30.300×0,3) 9.090 Ft
az adósáv alsó határának (90.000 Ft) adója + 5.250 Ft
éves képzett adó összege (9.900+5.250) 14.340 Ft
az 1990. évi adóval csökkentett összes jövedelem (132.300-14.340) 117.960 Ft
valorizációs szorzószám: 21,985
ennek alapján,
1990. évben ellátási alapként figyelembe vehető: 2.593.351 Ft
Az 1991. évben a kieső napok miatt az elért keresetet először évesíteni kell. (Ez a technikai megoldás az időarányos személyi jövedelemadó reális meghatározása érdekében szükséges.) Ezt követően történhet meg az éves adó meghatározása, majd az éves adóból ki kell számítani a bérezett napokra eső „képzett” adó összegét. Hasonlóképpen kell eljárni minden olyan esetben, amikor a naptári éven belül kieső idő van, vagyis a kereset nem teljes naptári tartamra szól.