Kéken világít a nagyáruházláncnál vásárolt csirke: megszólaltak a hatóságok is Nem először fordul elő, de még mindig érthetetlen a jelenség, aminek az okait a beszállító is csak megtippelni tudja. Ki az, aki tapasztalta? Kéken foszforeszkált a nagyáruházláncnál vásárolt csirke, amit egy Budakeszin élő férfi észlelt még február végén. Állítja: a hűtőben egy napig tárolt csirkefarhát még becsomagolt állapotban, fogyasztás előtt és (elméletileg) friss állapotban produkált fényjelenséget, miközben kellemetlen szaggal árasztotta el a lakást.
„Eleinte épp olyan minőségű húsnak tűnt, mint amilyet az áruházláncnál venni szoktam. Amikor viszont a következő nap elkészítettem volna, éreztem, hogy rettenetes bűz járja át a konyhát. Először a forrását sem tudtam megállapítani, majd a farhátat megszagolva derült ki, hogy abból árad” – meséli a 29 éves Dávid, akinek ekkor tűnt fel egy még meglepőbb jelenség: „A hús kéken foszforeszkált még felkapcsolt villany mellett is. Olyan hihetetlen volt számomra, hogy gyorsan lefotóztam, mielőtt kidobtam” – mondja a férfi, aki megörökítette a termék lejárati dátumát is.
Hasonló esetekről már korábban is születtek beszámolók. A jelenség pontos oka viszont a mai napig rejtély – sőt akár az egyes esetekben is eltérő lehet. Elképzelhető, hogy baktériumok szaporodnak el ilyenkor, de a szárnyasok gyors csontnövekedése is kiválthatja a sci-fibe illő látványt. Mivel Dávid még aznap megszabadult a csirkétől, nem volt módunk azt laboratóriumba küldeni. Ezért a jól ismert, országszerte működő nagyáruházlánctól kértünk magyarázatot, csatolva a hiteles fotókat. Arról érdeklődtünk, Vajon a hús beszállítójától, azaz külső cégtől eredhet a probléma? Milyen intézkedéseket hoznak, hogy a hasonló helyzetektől megkíméljék a fogyasztókat? És nem utolsósorban: hogy történhet meg az ilyesmi egyáltalán?
Az érintett áruházláncminőségbiztosítási és EHS igazgatója azonnal reagált, a gyártó partnercéget is bevonva a több hétig zajló vizsgálatba, hogy szakmailag kielégítő válasz születhessen. A gyártó cég hangsúlyozta: hasonló esettel eddig nem találkoztak, ezért gyakorlati tapasztalatuk ezzel kapcsolatban nincsen. A mezőgazdasági állatorvosi területen dolgozó kollégákkal többször is egyeztettek, majd az alábbiakat válaszolták: Szerintük foszforeszkálás – pontosabban fluoreszcencia – alakulhat ki, ha valamely Pseudomonas baktériumfajjal szennyeződik a hús, ami a konyhai előkészítés, feldolgozás, helytelen tárolás során bárhol megtörténhet. Dávid a hűtőben, felbontatlanul tárolta, tehát egyáltalán nem dolgozta fel a csirkét. A Pseudomonas baktérium megtalálható bárhol a környezetünkben, különösen a nedves közegben, földön, konyhában stb. Ezek a baktériumok olyan pigmenteket termelnek, amelyek sötétben foszforeszkálnak, tehát nem szükséges az UV-fénnyel történő gerjesztésük. Más esetben az állatok gyors csontnövekedése lehet az ok – ám hogy miért növekedhetnek ilyen ütemben, arra a gyártó már nem tért ki. Ilyenkor foszforvegyületek épülnek a szárnyas csontjaiba, ez indíthat be valamilyen kémiai folyamatot, ami kék fénnyel jár. A gyártó cég kiemelte, ők a hatóság által jóváhagyott vízvizsgálat-tervvel rendelkeznek, ami tartalmazza a Pseudomonasra is vonatkozó vizsgálatot is.
Eddig egyetlen esetben sem fordult elő, hogy Pseudomonas-szennyeződést találtak volna a vizükben. Hozzátették: ahogyan eddig is, a jövőben is nagy hangsúlyt fektetnek majd a termékeik minőségére. Folyamatosan ellenőrzik a gyártás és csomagolás folyamatait, hogy a problémákat kiszűrjék és előfordulásuk esetén orvosolják. Ha baktérium miatt világít, abból már többmillió van a húsban. Az ügyben felkeresték a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (NÉBIH) is, ahonnan szintén részletes választ kaptak: „Korábban is értesült hatóságunk hasonló esetekről. Miután a jelen ügyben nem történt sem laboratóriumi vizsgálat, sem az élőállat-állományig, annak takarmányáig visszanyúló nyomonkövetéses vizsgálat, a valós ok csak feltételezhető” – kezdték, majd ők is mérlegelték a bakteriális fertőzés lehetőségét. A gyártócéggel szemben a NÉBIH szakértői állítják: a baktérium csak akkor foszforeszkál, pontosabban fluoreszkál, ha UV-fénnyel találkozik. „A Pseudomonas fajok által termelt pigmentekre az jellemző, hogy UV-fénnyel gerjesztve fluoreszkálnak. Ez a folyamat azonban közvetlenül a gerjesztés után megy végbe, emiatt nem valószínű, hogy a (sötét) hűtőszekrényben tárolt csirke hosszantartó, intenzív fényjelenséget fog produkálni. A modern konyhai izzók kis mennyiségben ugyan, de kibocsátanak UV tartományba tartozó fénysugarakat.”
„A Pseudomonas baktériumok életben maradásához szükséges a levegő oxigénje. Emiatt nem valószínű, hogy a hús mélyén olyan mértékben elszaporodnának, ami már látható fénykibocsátással járna. Ez már négyzetcentiméterenként milliós nagyságrend, és ehhez is UV-fénnyel történő gerjesztés volna szükséges.” „A Pseudomonasokat ilyen mennyiségben tartalmazó hús egyébként jól észlelhető romlási jelenségeket mutatna, mint a nyúlós nyálkával fedett felület, kellemetlen szag” – írják, ez azonban egyebecseng Dávid vásárlói tapasztalatával. Másik lehetséges okként a NÉBIH is a növekedéssel magyarázza a jelenséget: „Az esetek túlnyomó többségében fiatal, gyorsnövekedésű broilercsirkék csontfelületén jelentkezett a fénykibocsátás. Feltételezhető, hogy a gyors csontnövekedés folytán beépülő foszforvegyületek is összefüggésben állnak vele. Mivel ez nem általános jelenség, előfordulásában más tényezők, például a takarmányozás is szerepet játszhat” – emelte ki a NÉBIH.
Mit tehetünk, ha kéken foszforeszkál a csirke? Először is: ha nyomoznánk, nemcsak fotózni érdemes, hanem minden adatot fel is kell jegyezni. Az áruházlánc ezúttal is bekérte a világító termékről készült fotót, annak pontos nevét, súlyát, a vásárlás pontos helyszínét, időpontját, illetve a probléma érzékelésének napját is. Később elkérték a kifogásolt csirkefarhát gyártási tétel-azonosítószámát, azaz LOT-számát, illetve EAN-számát, amely a vonalkód alatt található számsor, és a termék minőségmegőrzési idejét is.
Forrás: SzeretlekMagyarország