Komoly csapás érte Magyarországot a háború miatt
Az orosz-ukrán háború a szokásosnál nagyságrendileg nagyobb kockázatot jelent az inflációs kilátásokra; az inflációs kockázatok fokozódása a monetáris kondíciók további szigorítását indokolja – írta a Magyar Nemzeti Bank a keddi döntése után.
Az MNB testülete 100 bázisponttal, 4,40 százalékra emelte az alapkamatot keddi ülésén, és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is. Az indoklásban hangsúlyozták, hogy a megnövekedett fundamentális inflációs kockázatok mérséklése és a várakozások megfelelő alakítása az alapkamat-emelési ciklus korábbinál nagyobb lépéssel történő folytatását teszik szükségessé.
A monetáris tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak. Az MNB előrejelzése szerint éves átlagban az infláció idén várhatóan 7,5-9,8 százalék között alakul.
Az infláció várhatóan 2023 második felében tér vissza a jegybanki toleranciasávba, majd 2024 első félévében éri el a 3 százalékos jegybanki célt. A rövid távon várható inflációs pálya a háború időtartamától, a szankciók mértékétől és fennmaradásának hosszától, valamint az ezekre adott kormányzati válaszlépésektől függ.
Az MNB szerint az energia- és nyersanyagárak emelkedése költségoldalról tovább növeli az inflációt, ezért az inflációs ráta csökkenésének megindulása a második fél évre tolódik. Az MNB továbbra is készen áll az egyhetes betéti eszköz kamatával gyorsan és rugalmasan reagálni, amennyiben azt a rövid távú pénz- és árupiaci kockázatok emelkedése indokolja. Kitértek arra is, hogy az alapkamat fokozatosan felzárkózik az egyhetes betéti kamat következő hónapokban kialakuló szintjéhez.
Megerősítették, hogy az MNB szükség esetén készen áll átmeneti és célzott állampapír-vásárlásokkal beavatkozni. Emlékeztettek arra, hogy az MNB március elejétől ismét aktívan használja a devizalikviditást nyújtó swapeszközét annak érdekében, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon – ezek között is kiemelten a swappiacon – és minden időszakban a monetáris tanács által optimálisnak tartott szinttel összhangban alakuljanak.
Az MNB szerint a háború és a szankciós politikák időbeli lefutásától függően a GDP 2022-ben a korábban vártnál lassabb ütemben, 2,5-4,5 százalékkal, míg 2023-ban 4,0-5,0 százalékkal, 2024-ben pedig 3,0-4,0 százalékkal bővül. A háború következményei közvetlenül a külkereskedelmi csatornákon és a nemzetközi termelési láncok nehézségein keresztül fejtik ki a legerősebb növekedést fékező hatást. Ezen felül a nyersanyagárak és a vállalati költségek emelkedése, illetve a bizonytalanság általánosan magas szintje is visszafogja a növekedést.
A jegybank azzal számol, hogy a GDP-arányos államadósság 2021 végén 77,3 százalékra csökkent a 2020. év végi 80,0 százalékos értékről. Az orosz-ukrán háború több csatornán keresztül is növeli a költségvetési kockázatokat, de az előrejelzési horizont végére főként a gazdasági növekedésnek köszönhető fokozatos mérséklődést követően 70 százalékra csökkenhet az adósságráta. Idén várhatóan romlik a folyó fizetési mérleg egyenlege, 2023-tól ugyanakkor a külső egyensúlyi folyamatokban gyors javulás kezdődhet.