A pénteki szokásos interjújában már beszélt róla a miniszterelnök, most azonban pár másodpercnyi részletet feltöltött belőle a Facebook oldalára.
Új információként jelentette be Orbán Viktor, hogy a szerdai kormányülésen úgy döntöttek:
végülis nem 21 ezer, hanem 33 ezer kkv-nak biztosítanak lehetőséget arra, hogy beléphessen az egyetemes szolgáltatói árampiacra.
Korábban az MKIK azt jelezte, hogy 21 ezer cégnek lenne erre lehetősége a legfeljebb 10 fős foglalkoztatotti létszámkorlát és a 4 milliárd forintos árbevétel mellett.
Tegnap ugyanezeket a paramétereket mondta Orbán Viktor a műsorban, mégis 33 ezer cégről beszélt.
Lesz olyan magyar kézben lévő energiavállalat is, az MVM, amely a külföldi cégek mellett az ebből fakadó veszteségeket el kell, hogy viselje.
Az MVM kapcsán azonban arra is utalt, hogy a kormány gondoskodni fog róla, hogy a cég ezzel együtt is jól működjön és gond nélkül tudja kiszolgálni a sok háztartási fogyasztó mellett az egyetemes szolgáltatói körben a cégeket is.
A magyar gazdaság szenved a többszörösére emelkedett áram- és gázárak miatt, de a lakossági rezsi fix ára biztosan fennmarad a választásokig, mert azt a kormány megvédi – hangsúlyozta Orbán Viktor a Kossuth Rádió péntek reggeli interjújában. Mindez azt is jelenti, hogy a kormány a legmagasabb szinten is elismerte, hogy a gazdasági szereplőknek súlyos nehézségeket okoz az elszálló energiaár, de egy október közepi kormányzati ígéret ellenére a mai műsorban nem hangzott el semmilyen információ arra, hogy ezzel akar-e bármit kezdeni a kormány, terveznek-e lépést a vállalati kör számára.
Orbán Viktor az interjúban úgy fogalmazott: „bolond dolgok történnek Európában, nem túlzás azt mondani, hogy rezsiválság van”, hiszen többszörösére emelkedtek az áram- és gázárak. Ennek okairól és az egyetlen lehetséges kiútról éppen tegnap közöltünk nagyinterjút a Shell forgatókönyvelemző csapatának magyar vezetőjével, a Nemzetközi Energia Ügynökség volt főközgazdászával.
Arra a kérdésre, hogy mindezek mellett meg lehet-e tartani itthon a fix lakossági rezsiárakat, a magyar kormányfő úgy reagált a péntek reggeli interjúban: mi rögzítettük az árakat a háztartások számára, és most hiába megy fel kétszeresére, háromszorosára a gáz és az áram ára,
Magyarországon a háztartásoknál nem megy fel. A gazdaság szenved, tehát a vállalkozásoknak, az iparban dolgozóknak ki kell fizetni
a magas árakat – ismerte el. A szenvedés egyik friss jelét éppen ma láttuk meg a szeptemberi ipari termelési adatban. A minap egyébként Romániában levágták a gáz- és áram áfáját és árkompenzációt kapott a vállalkozások széles köre is, hogy ez segítsen átvészelni tavaszig a magas energiaár-környezetet.
Tegnap Varga Mihály pénzügyminiszter beszélt arról, hogy a magas energiaárak, illetve a koronavírus-járvány negyedik hulláma, az esetleges korlártozások miatt 7-7,5%-ról 6,8%-ra csökkentették az idei évi átlagos GDP-növekedési előrejelzést.
A pénteki komrányfői interjúban arra kérdésre, hogy meddig lehet azt a helyzetet fenntartani, hogy többszörös piaci áremelkedés mellett a lakosság felé a rezsiárak fixek, Orbán Viktor a jövő áprilisi választásokra utalva úgy reagált:
Amíg a mi kormányunk lesz a rúdnál, addig ez így lesz.
Ő úgy látja, hogy az ellenzéki pártok már jelezték, hogy ha ők nyernének, akkor a piaci ár szintjére emelnék a rezsit. Szerinte ez egy klasszikus vita, a nemzeti kormány az ár védelmét támogatja.
Meglátása szerint „Brüsszel bolond dolgot csinál” azzal, hogy miközben emelkednek az energiaárak, egy olyan klímavédelmi csomaggal áll elő („Irány az 55%!”), ami tovább növeli az árakat, igaz maga is elismerte rögtön, hogy a legutóbbi Európai Tanács ülésén elhangzott: ez a klímacsomag csak 20-23%-kal járult hozzá az árak emelkedéséhez, tehát csak kis részben. Szerinte amikor „már féltérden” van Európa az elszálló árak miatt, akkor egy rossz klímapolitika erre még rátesz egy lapáttal. A kormányfő ezzel szemben továbbra is azt szorgalmazza, hogy „ne az emberekkel, hanem a nagy szennyező, klímarombolókkal” fizettessék meg a klímavédelem költségeit.
Ő maga tette hozzá, hogy erre azt szokták neki mondani: majd úgyis áthárítják a multik a többletterheket az emberekre. Úgy folytatta: ez csak akkor lehetséges, ha azt a kormány megengedi, de itthon nem ez a helyzet. Kijelentette:
Magyarországon rögzített ára van a rezsinek, hiába akarják áthárítani a nagy multicégek, – amiknek a nagy része most már szerencsére magyar kézbe került -, nem tudják áthárítani, mert egész egyszerűen fix ár van.
Mivel a „magyar kézbe került” kifejezés nagyrészt állami szereplőket takar, így valójában a lakosság felé fixált rezsiárakat is nagyrészt a magyar lakosság fizeti meg, igaz kerülőúton, az állami költségvetésen keresztül. (Ez akkor van így, ha az elmúlt években a piaci áraknál jóval magasabban tartott itthoni lakossági rezsiárakkal képzett nyereségeket felélték volna/most felélnék ezek az egyetemes szolgáltatók és ki kellene őket segítenie az államnak.)