A fertőző rák gondolata akár egy posztapokaliptikus horrorfilmben is megállná a helyét, pedig a probléma nagyon is valós. Szerencsére nem minket, embereket érint, de egy állatfajt már a kihalás szélére sodort.
Az egyik leginkább vizsgált, fertőző rákos megbetegedés kutyáknál fordul elő, és fertőző nemi daganat (CTVT) néven ismert. A kór mindkét nemet megbetegítheti, és a nemi szervek külső részét támadja. 1876-ban fedezték fel ezt a ráktípust. Még ugyanebben az évben bizonyították, hogy képes fertőzni, ha az egyik kutya tumorsejtjeit egy másik kutya nemi szervére dörzsölik.
Mai napig nem ismert, pontosan milyen mechanizmus révén képesek a ráksejtek egyik egyedről a másikra átterjedni. Annyi biztos, hogy a CTVT egy nemi betegségként értelmezhető, azaz párzás során képesek átadni egymásnak a kutyák, farkasok, rókák és prérifarkasok. Érdekes megfigyelés, hogy ezek a rákos sejtek nem képesek megfertőzni a macskákat és az egereket, tehát a tumor egy adott fajra és annak közeli rokonaira specializálódott.A gusztustalan, vöröses színárnyalatú, váladékozó tumorokat okozó daganatos betegség szerencsére jól gyógyítható, az érintett állatok túlélési esélyei jók.
A CTVT-t megfelelő óvintézkedésekkel a legtöbb fejlett országban már felszámolták, kevésbé fejlett országokban pedig elsősorban a kóbor kutyákat érinti.
Nincsenek szerencsés helyzetben ugyanakkor a tasmán ördögök, amik egy hasonló, ám az előbb említettnél jóval halálosabb fertőző rákfajtával küzdenek.
Vannak állatfajok, amik már majdnem kihaltak a futótűzként terjedő rák miatt
Az erszényes ördögök arctumoros betegségét (DFTD) először 1996-ban jelentették, azóta a Tasmania szigetén élő populáció csaknem 90 százalékát kiirtotta a kór.
A CTVT-vel ellentétben ez a fertőző daganat szinte mindig halálos; először az arcon jelenik meg, aztán átterjed a belső szervekre.
A szakértők úgy gondolják, hogy a DFTD akkor fertőz, amikor az állatok párzás vagy táplálkozás közben megharapják egymást. Bár a daganat idegen sejtekből áll, az erszényes ördögök immunrendszere általában nem ismeri fel, és gyakran elég nagyra nő ahhoz, hogy fulladásos halált okozzon.
Nem kizárt, hogy más állatfajoknál is léteznek fertőzni képes ráksejtek, laboratóriumi hörcsögöknél például már megfigyeltek hasonló jelenséget. A megfigyelés alapján ez a tumor – részben – kannibalizmus révén terjedhet, ugyanakkor a részletek itt sem ismertek.
A legrejtélyesebb fertőző daganat azonban nem az emlősöket, hanem a tengeri kagylókat sújtja.Ez a rákos megbetegedés azért is titokzatos, mert a puhatestűek életciklusuk egyetlen szakaszában sem érintkeznek egymással;
a hímivarsejteket a vízbe engedik, nincs közvetlen testi kontaktus a példányok között.
Óriási szerencse, hogy embereknél egyelőre nem figyeltek meg fertőzés útján terjedő rákot. Hogy ez így marad-e, az még a „jövő zenéje”.