Újabb beomlás történt a vízzel elárasztott parajdi sóbánya régi részlegénél, amelynek következtében ismét jelentős mennyiségű sós víz került a Korond-patakba – jelentette be csütörtökön Petres Sándor Hargita megyei prefektus. A sótartalom növekedése ellen nagy teljesítményű szivattyúkkal próbálnak védekezni, miközben továbbra is érvényben maradnak a korábban elrendelt óvintézkedések.
2025. június 19-én újabb beomlások történtek a parajdi sóbánya vízzel elárasztott, régi részlegénél, amelynek következtében ismét sós víz került a Korond-patakba. A bejelentést Petres Sándor Hargita megyei prefektus tette a helyszínen tartott sajtótájékoztatón, hangsúlyozva, hogy a kialakult helyzet kezelése érdekében nagy teljesítményű szivattyúkat vetnek be. A legfrissebb beomlások – bár aggasztóak – nem jelentenek közvetlen veszélyt a lakosságra, azonban a korábban bevezetett védelmi intézkedések továbbra is hatályban maradnak – adta hírül az MTI.
Nicolae Sebastian Soltuz, a Salrom állami sóipari vállalat fejlesztési igazgatója elmondta, hogy a Korond-patak elterelésének munkálatai a tervezett ütemben zajlanak, annak érdekében, hogy a sóbányába történő vízbetörések megelőzhetők legyenek.
A szennyezett víz következményeit próbálja enyhíteni a román vízügyi hatóság is. Luci Ervin, a hatóság műszaki igazgatója tájékoztatása szerint a Korond-patak megemelkedett sókoncentrációja jelenleg csökkenő tendenciát mutat. A sós víztömeg már elérte a Maros folyót is, Soborsinnál (Savarsin), ahol a Hidroelectrica vízerőművekből kibocsátott édesvízzel próbálják hígítani azt, hogy a só ne juthasson el az országhatárig. A magyar hatóságokat naponta kétszer tájékoztatják az aktuális fejleményekről.
A környezetvédelmi szakemberek a Kis-Küküllőn hal– és hódpusztulást is észleltek. A vízben jelenleg nem látni élő halakat, és bár a felszínen nem úsznak tetemek, a meder alján több elpusztult példány is fellelhető. Az élővilág regenerációja főként a mellékpatakokban lenne lehetséges, de a nyári időszak kis vízhozama korlátozza ezt a lehetőséget.
A legsúlyosabban érintett térségekben, így Dicsőszentmárton, Ádámos, Szászbogács és Vámosgálfalva környékén továbbra is tart a vízosztás: tíz megye vészhelyzeti felügyelőségeinek segítségével 73 ponton biztosítják az ivóvizet. Az elmúlt 24 órában 1,225 millió liter vizet osztottak ki, ebből 581 ezer liter ivóvíz volt.
A parajdi katasztrófa
Mit korábban megírtuk, a megduzzadt Korond-patak vize beömlött a sóbányába, a patak medrét védő geofólia felszakadt, a bánya teljesen megtelt vízzel.
A sóbányába április 18. óta jut be a Korond-patak vize, nem sokkal később, május 6-án biztonsági okból lezárták. Parajdon május 8-án helyi szintű veszélyhelyzetet hirdettek, amelyet 22-én újabb 15 napra, június 6-áig meghosszabbítottak a bányába betörő víz miatt. A Hargita megyei önkormányzat május 13-án 400 ezer lejes (32 millió forint) gyorssegélyt szavazott meg a község számára a sóbányát veszélyeztető vízbetörés megfékezésére.
A bánya májusi vízbetörése óta teljesen víz alá került a gyógyturizmus céljára kialakított szint, valamint a legújabb, Telegdy-bánya is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik legfontosabb turisztikai látványossága, amely évente több százezer látogatót vonz. A hely gazdasági jelentősége kiemelkedő, nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a környező vendéglátóipari vállalkozások megélhetése is közvetlenül függ a működésétől.
A román kormány június 30-ától támogatást nyújt a turizmusban érdekelt vállalkozások számára. A környezeti és gazdasági károk azonban egyre jelentősebbek, a megoldás pedig egyelőre nem látszik közelinek.