Az interjúban az alábbiak hangzottak el:
Ha a vérben van ellenanyag, akkor van az orrnyálkahártyában is, az idő múlásával azonban a vérben csökken az ellenanyag szintje, egyre kevesebb lesz az orrnyálkahártyában is, ezért tud megfertőződni, aki már régen volt beoltva.
Ha a vérben csökken az ellenanyag szintje, akkor megfertőződhetünk, de akkor is védve van a szervezet a súlyos megbetegedéssel szemben, mert amikor a vérkeringésbe bejut a vírus, akkor az emlékező sejtek felismerik.
Nem csak az számít, hogy milyen ellenanyag van jelen, hanem az is, hogy milyen az adott személy egészségi állapota. Krónikus légzési betegségek különösen súlyosak lehetnek, de keringési betegségek, vesebetegségek is hozzájárultak a megbetegedésekhez.
Az is számít, hogy mennyi vírust lélegez be valaki. Kórházakban fiatal orvosok is meghaltak azért, mert nagy mennyiségű vírus bejutott, és akármilyen gyors az immunrendszer, a szervezet nem tud olyan gyorsan válaszolni.
Azoknak az eseteknek a fele, ahol be voltak oltva és mégis kórházba kerültek, valamilyen háttérbetegség fennállt, a cukorbetegség is súlyosbítja a helyzetet.
A túlsúly is kockázati tényező, azok a gyerekek, akik az első hullámban az amerikai philadelphiai gyerekkórházba kerültek és meghaltak, mind túlsúlyosak voltak. Nem volt háttérbetegségük, kialakult cukorbetegségük, de túlsúllyal rendelkeztek.
Nyilvánvalóan nem igaz, hogy az oltás okozza a Covid-betegséget. A vírus maga tud szaporodni, a vakcinában lévő kis RNS-darab nem tud megsokszorozódni.
Oltás pandémia alatt: Karikó Katalin szerint az lett volna a legjobb, ha tudtuk volna, hogy jön a pandémia, és már akkor meglett volna a vakcina. A vírus viszont jelen van, nincs most annál jobb megoldás, mint hogy oltunk.
A gyerekek ugyanazt a vakcinát kapják, mint a felnőttek, csak kevesebbet.
Azzal kapcsolatban, hogy az omikron variánssal szemben mennyire védenek a már meglévő vakcinák, egyelőre várnunk kell, mondta Karikó Katalin. A Dél-Afrikából érkező jelentések azt mutatják, hogy exponenciálisan nőtt a fertőzöttek száma, a betegek állapota viszont nem lett súlyosabb, mint a delta variáns esetén, a kórházba kerülők többsége nem volt beoltva, akik bekerültek az intenzív osztályokra, azoknak más légúti betegségük is volt. Egyelőre kevés az adat. a jobban terjedne, de kevésbé lenne súlyos a betegség, akkor az jó lenne, mert elérhetnénk a nyájimmunitást.
Két hét alatt el lehet készíteni egy új készítményt, de az a kérdés, hogy mennyi idő alatt lehet legyártani és a teszteket végrehajtani.
Az omikron véget vet a járványnak? Erre a kérdésre Karikó Katalin azt válaszolta, hogy még várnunk kell az adatokkal, de ha valóban úgy van, hogy kiszorítja az omikron a deltát, mert ragályosabb, de nem okoz súlyos betegségeket, akkor nem kell aggódnunk.
Én nagyon optimista vagyok,
tette hozzá Karikó Katalin.