Az óraátállítás évtizedek óta foglalkoztatja az Európai Uniót. Bár a nyári és téli időszámítás váltakozása több mint száz éves gyakorlat, az utóbbi években egyre több vita övezi, melynek eredményeként az EU az óraátállítás eltörlése felé mozdult el.AdReport this ad as:
A vita gyökerei az energiamegtakarítás kérdésére vezethetők vissza, amely az óraátállítás eredeti indoklása volt. Az elmélet szerint a nyári időszámításra való áttérés lehetővé teszi, hogy jobban kihasználjuk a napfényes órákat, ezáltal csökkentve a világításra fordított energia mennyiségét. Az évek során azonban egyre több kutatás mutatta ki, hogy az energiamegtakarítás ezen formája elhanyagolható, ráadásul az óraátállítás negatív hatással van az emberek biológiai órájára, egészségére és általános jólétére.
Ez vezetett az Európai Parlament 2019-es döntéséhez, amely javasolta az óraátállítás gyakorlatának megszüntetését az EU-ban 2021-től kezdődően. Ezt a határidőt azonban többször eltolták azóta.
A tagállamoknak lehetőséget adtak arra, hogy saját maguk döntsenek afelől, hogy a nyári vagy a téli időszámítást szeretnék-e állandósítani. Azonban a döntés végrehajtása nem megy zökkenőmentesen: a tagállamok közötti egyeztetések, a COVID-19 világjárvány, majd az orosz-ukrán háború miatt bekövetkezett késlekedések miatt legkorábban 2025-ben van kilátás, hogy a témáról döntsenek az EU-ban.
A legfrissebb információk szerint az EU még mindig dolgozik az óraátállítás eltörlésének végrehajtásán, és a pontos időpont még mindig bizonytalan. Néhány tagállam már kifejezte preferenciáját a nyári vagy téli időszámítás állandósítása felől, míg mások még mindig a döntés megfontolásánál tartanak.
Mi okozna az óraátállítás eltörlése?
Az óraátállítás eltörlése jelentős változást jelentene az európai polgárok életében. A támogatók szerint ez javítaná az emberek egészségét és jólétét, míg a kritikusok aggódnak a potenciális zavarok miatt, amelyek az üzleti tevékenységek, a nemzetközi koordináció és a mindennapi élet más aspektusai között jelentkezhetnek.
noizz