Sokként érte Növényi Norbertet jó barátja, Ribáry Kamilló halála. A budapesti éjszaka egykori császára és az olimpiai bajnok magyar birkózó évtizedek óta jó barátságot ápolt egymással. Utoljára alig két hete beszéltek egymással, ám Norbert nem tudta, hogy a barátja mennyire beteg.
Vasárnap délelőtt hívtak a barátok, hogy hajnalban elment szegény…
– kezdte a Blikknek megtört hangon Növényi Norbert.
– Úgy tudom, rosszul volt, nem tudott aludni, sétált, majd összeesett. A mentősök hamar kiértek hozzá, de már nem lehetett megmenteni az életét… – csuklott el a birkózó hangja. –Sokat bántották őt annak idején, pedig végtelenül jó ember volt. (…) Érdekes és bohém srác volt, különleges figurája az éjszakai életnek. Engem mindig Sanyinak hívott. Mindenkit ismert a budapesti éjszakai életben, rengeteg sportolóval, művésszel volt jóban. Olyan ember volt, aki amikor tudott, segített másoknak. Vérbeli vendéglátós volt, nagyon tudott bánni az emberekkel. Nem sokkal a halála előtt beszéltem vele utoljára. Tudtam, hogy vannak gondjai, de olyan típus volt, aki igazán nem terhelt senkit a problémáival. Itt vannak előttem a beszélgetéseink, nemrégiben küldött fotókat a múltról, a Randevú bárból, azt mondta, az volt az igazi élet… Nosztalgiáztunk, mert nagyon szerettük egymást.
Annyira különleges ember volt, hogy mindig számon tartotta, kinek mikor van születés- vagy névnapja, és olyankor írt az illetőnek még akkor is, ha rég nem beszéltek egymással. Sosem volt rosszindulatú, kimondottan jóérzésű ember volt, nem lehetett vele rosszban lenni, mindenki szerette őt.