Az árstop a magyar lakosságot védi a brüsszeli szankciók okozta áremelkedéstől. Az intézkedés addig marad, amíg az inflációt csökkenő pályára nem tudjuk állítani. Jelenleg ez a dátum április 30-a – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Nagy István. Az agrárminiszter hozzátette: nem tervezik előrébb hozni a szabályozás kivezetését, a piac is erre készül.
A napilap hétfői számában megjelent interjúban a tárcavezető elmondta, hogy a kormány 20 intézkedést hozott az infláció letörése és a magyar családok megvédése érdekében, amelyek hatására már márciusban lassulhat az áremelkedés mértéke. Ezt egyébként a piaci folyamatok is előrevetítik. Az élelmiszer-infláció hamarosan túl lehet csúcson. A mezőgazdasági termékek és az energiaárak mérséklődésének köszönhetően vannak olyan termékek, amelyeknek már csökkent az ára a boltokban.
Leszögezte, hogy az alapvető élelmiszerek árának rögzítése nem piaci célokat szolgált, hanem szociális intézkedés volt, amely be is töltötte a szerepét, hiszen az árstopos termékek iránt átlagosan húsz-nyolcvan százalékkal nőtt a kereslet. Az árstop alkalmazásán túl szükség volt az áruhiány elkerülése érdekében arra is, hogy a hazai áruházakat kötelezzük arra: az élelmiszerárstoppal érintett termékeket megfelelő mennyiségben tegyék elérhetővé.
Az agrárminiszter az MTI szemléje szerint visszautasította azokat az elméleteket, miszerint az árstop miatt elkerülhetetlen volt az áremelés a kiskereskedelemben. Az árrögzítés nem okozott akkora bevételkiesést a boltoknak, ami ilyen lépést indokolt volna.
A nagy üzletláncok ráadásul könnyedén képesek voltak kompenzálni az árstop hatásait széles termékkínálatuknak köszönhetően, miközben a vidéki, falusi kisboltok hátrányba kerültek. A kormány ezért a kisebb boltok zavartalan működése érdekében támogatási konstrukciót dolgozott ki, amelyet a hentesüzletekre is kiterjesztettek. A pályázatban a falusi üzletek 1-3 millió forintos, míg a hentesboltok akár 3,5 millió forintos támogatásban is részesülhetnek. A hentesüzleteknek szóló pályázatok benyújtására még van idő, március 20-ig igényelhető a hozzájárulás – mondta.
Az agrárminiszter elmondta, hogy a kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a gazdák a lehető legkevésbé érezzék meg a háború hatásait és a múlt évi aszály következményeit. Az új támogatási rendszerről elmondta, hogy áprilisban a szokásos rendben kezdődhet meg az egységes kérelmek benyújtása.
Nagy emlékeztetett, hogy alapos előkészületek és hosszas, nehéz tárgyalások után tavaly novemberben fogadta el az Európai Bizottság Magyarország Közös agrárpolitika stratégiai tervét (KAP). A 2027-ig tartó időszakban, az uniós forrásokkal és a kiemelkedő arányú, nyolcvanszázalékos nemzeti költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél több, 5300 milliárd forintot tudunk biztosítani a magyar vidék, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások számára. A vidékfejlesztési források több mint fele, csaknem 1500 milliárd forint gazdaságfejlesztést, több mint ezermilliárd forint pedig fenntarthatósági célokat finanszíroz majd.
Mint mondta, az a céljuk, hogy 2030-ra a mezőgazdaság termelékenysége a másfélszeresére, az agrártermelésünk hozzáadott értéke a kétszeresére nőjön, az agrár- és élelmiszerexportunk értéke pedig ötvenszázalékos növekedéssel 15 milliárd euróra emelkedjen. A források hatékony felhasználásával a termelő mezőgazdaság mellé felépítik a feldolgozó mezőgazdaságot.
A gazdáknak áprilisban már az új támogatási szabályok szerint kell benyújtaniuk az egységes kérelmeket. Ennek kapcsán a miniszter elmondta: a gazdák tájékoztatása érdekében az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakemberei országjárást tartanak, ahol az érintettek megkapják a szükséges információkat az új támogatási rendszer lényeges elemeiről, a legfontosabb változásokról, a határidőkről. Új honlapot indítottak, az agrárkamarával közös kiadványokban gyakorlatiasan magyarázzák el az új rendszert. Felkészítik a falugazdászokat és a szaktanácsadókat is, akikhez a gazdálkodók bátran fordulhatnak. Ezzel egyidejűleg zajlik az új támogatási rendszer végrehajtásához szükséges intézményi, végrehajtási, informatikai felkészülés, valamint a nemzeti jogszabályok is hamarosan megjelennek. Minden érintett azon dolgozik, hogy áprilisban a szokásos rendben kezdődhessen meg az egységes kérelmek benyújtása – mondta Nagy István.